2007. július 10.

Egy tábor "sikere"


Ebben az évben csak nagyon kevés gyermek jött el a hittanos táborunkba. Ebből kifolyólag már az indulás is kisebbfajta kudarcérzéstől volt terhelt. Ennek ellenére a tábor - az érzéseink szerint jól sikerült. A gyerekek jól érezték magukat, a bibliai történetekre figyeltek, ami kiderült az ismétlőfoglalkozásokból és a szabadidős játékokat is élvezték. A táborvezető munkatárs annyira elfáradt, hogy a tábort követő presbitergyűlésen olyan nonverbális kommunikáció kíséretében mondta el, hogy a tábor jó volt, hogy abból mindenki éppen az ellenkezőjét szűrhette le.
Egy héttel később az egyik kisfiú szülei eljöttek, és ketten együtt elmondták neki is, nekem is - miközben az édesanya a könnyeivel küszködött - hogy mennyire hálásak nekünk ezért a táborért, mert a fiukat mintha kicserélték volna, akkora változást tapasztaltak az életén. Ezek után már teljesen mindegy, hogy jónak vagy rossznak éreztük-e a tábort.
Kérlek imádkozzatok, hogy ennek a kisfiúnak és szüleinek az életében Isten tovább tudja folytatni az elkezdett munkát, mivel és ezt a szülők is jelezték, hogy az istentiszteleteken érintést kaptak Istentől.

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Nagyon jó volt elolvasni a táboros siker storyt. Imádkozni fogok a családért! halustyik zsuzsi