2008. február 22.

Büszkeségünk tragédiája

"A kevélység a vétkek gyökere, mert ez táplálja a többit is."

Richard Baxter

2008. február 21.

Nigéria

Egy halálos áldozat, hatvan sérült, egy keresztyének elleni muszlim támadásban – VOM források.

Február másodikán, egy keresztyént megöltek, hatvan másikat megsebesítettek, templomokat, üzleteket és otthonokat gyújtottak fel a legutóbbi keresztyének elleni támadásban Nigéria Bauchi államában. A The Voice of the Martyrs kapcsolata jelenti: „Egy keresztyén embert megöltek, további 60 ember súlyosan megsérült és öt templomot leromboltak.” Ez a legújabb támadás azután történt, hogy egy keresztyén nő és egy muszlim férfi között nézeteltérés támadt. Néhány barátjuk azt állította, hogy a nézeteltérés febuár elsején alakult ki. A muszlim férfi azt állította, hogy a keresztyén nő néhány istenkáromló kijelentést tett Mohamed próféta ellen. Aznap még nem történt nagyobb baj, de a férfi megfenyegette a nőt útközben. A következő nap azonban a muszlim férfi muszlim szélsőségesekkel verődött össze, és elkezdték keresni a nőt. A nő félve a támadástól a rendőrőrsre menekült. A banda kinyomozta, hogy a rendőrsön van és követelte, hogy a rendőrök adják ki őt. Amikor a rendőrség ezt nem tette meg, a támadók felgyújtották a rendőrőrsöt. Miután a nő és a rendőrök elmenekültek, a muszlim szélsőségesek keresztyén otthonokra, templomokra és üzletekre támadtak. Azok a hívők, akiknek a megrongálták vagy lerombolták az otthonát nem tértek vissza, mert félnek, hogy újabb támadás éri őket.

Imádkozz az ott élő keresztyénekért. Kérd Istent, hogy adjon vigasztalást azoknak a családoknak, akik gyászolnak és sérültjük van. Imádkozz, hogy a hívők megbátorodjanak és hűségesek maradjanak az Úr útján.

Zsolt 23:3-5 "Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam."

2008. február 19.

A szolgálatba állítás dilemmái


"Az emberek először kegyelmet kell hogy nyerjenek, hogy majd elvárhassuk tőlük a kegyelem munkáit."
Richard Baxter

2008. február 18.

Miért tanul(j)unk?

"Némelyek vágyakoznak tanulni, de csak az ismeretért, ami nem egyéb szégyenteljes kíváncsiságnál. Mások azért tanulnak, hogy tudományukkal kereskedjenek, ami szintén szégyenteljes. Megint mások a hírnévért tanulnak, ami nem egyéb szégyenteljes hiábavalóságnál. Vannak visznont, kik azért tanulnak, hogy ezzel mások épülését szolgálják, ez pedig dicséretes; némelyek pedig azért tanulnak, hogy ők maguk épüljenek, ami bölcsesség."

Clairvaux-i Bernát (1090-1159)

2008. február 2.

A tizenharmadik apostol - Mátyás apostollá választásának védelmében

Júdás halála után az apostoli kör hiányos volt. Ekkor nagyon komoly kritériumok alapján - Jézus szolgálatának elejétől végéig hiteles tanújának, és elkötelezett tanítvány kellett lennie - két férfi látszott alkalmasnak arra, hogy betöltse a helyet. Mivel mindketten egyformán alkalmasnak látszottak, azért, hogy az emberi tényezőt kiküszöböljék, nagyon helyesen nem demokratikus módját választották az üres hely betöltésének (de előtte a kritériumokat nagyon komolyan figyelembe vették, ezt soha ne felejtsük el!) és rábízták közvetlenül Istenre a választást - ezért volt a sorsvetés, ami azt a bizalmat és alázatot fejezte ki, hogy itt ők már nem rendelkeznek elég ismerettel, hogy ki lehet kettejük közül az alkalmas. Így lett Mátyás a tizenkettedik apostol.

Eddig erről az eseményről csak olyan magyarázatot hallottam, amely szerint Mátyás apostollá választása egy elhamarkodott emberi cselekedet volt és nem Isten szerint való, mert Isten valójában Pált választotta ki apostolságra. Az érvelés pedig az volt, hogy Mátyásról nem olvasunk később a Szentírásban.

Megmondom őszintén, hogy ez a magyarázat mindig is zavart, de nem igazán tudtam megmondani, hogy miért. Hiszen az apostolok többségéről sem olvasunk később az Újszövetségben nemcsak Mátyásról. És Mátyás nem vált engedetlenné az elhívás után, a hagyomány szerint ugyanolyan hűségesen halt vértanúhalált, mint a többiek, mivel megkövezték és lefejezték a Jézus tanúságtételéért.

Az Apostolok Cselekedetei során azonban észrvehetünk mást is. Pál az elhívása után azonnal bizonyságtevővé válik. De kézrátételes (apostoli?) felhatalmazást és missziói kiküldést csak később kap, méghozzá Jakab halála után. És bár formálisan már nem iktattták be a tizenkettes körbe, csak ezt követően nevezi a Szentírás Pált (és Barnabást is!) apostolnak.

Végkövetkeztetés: A tizenkettes apostoli körben keletkezett hiány összesen kétszer pótolódott ki. Először, amikor Mátyás apostol lett Júdás helyén, másodszor pedig (ha formálisan már nem is), Jakab vértanúsága után Pál apostollal. Így egyszerre sohasem volt tizenhárom, mindig csak tizenkettő apostol.