Érett füge

Jn 1:43-51

A nagy Jézushoz vezető

Jn 1:35-42

A Messiás felismerése

Jn 1:29-34

A Lélekkel való keresztség szüksége

Jn 1:19-28

Az egyszülött Isten

Jn 1:14-18

A ránk világító világosság

Jn 1:6-13

Kezdetben

Jn 1:1-5

Az időskor szépségei

Zsolt 71.14-24

Félelem a megszégyenüléstől

Zsolt 71:1-13

Emlékeztetőül

Zsolt 70

A 69. zsoltár és Krisztus

Zsolt 69:31-37

A nyomorúság ideje a kegyelem ideje

Zsolt 69:14-30

Győzelmi dicséret a Szabadító Istennek

Zsolt 69:20-21

Győzelmi dicséret

Zsolt 68:1-19

A kiengesztelődés keresztje

Lk 23:34
"Jézus pedig így könyörgött: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”

A Golgotán három kereszt állt. A jobb és baloldali keresztre két bűnözőt feszítettek fel, középre a bűntelen Megváltót, Isten Fiát, Jézus Krisztust. Az evangéliumból idézett mondat ezen a középső kereszten hangzott el, ami mutatja, hogy a középső kereszt az Isten kiengesztelődésének keresztje – az a kereszt, ahol Isten elengedte a haragját, hogy megbocsáthasson.

Wass Albert Nagypénteki sirató c. versében drámai módon ábrázolja e három keresztet a magyarság sorsában:

Majd, ahogy az idő telik,

mint ki dolgát jól végezte:

Nagypéntektől Nagypéntekig

térdelünk a kereszt alatt

húsvéti csodára lesve.

Egyszer a jobbszélső alatt,

másszor a balszélső alatt,

éppen csak hogy a középső,

az igazi, üres marad.

Nincsen is keresztfánk közbül,

nem térdel ott senki, senki.

A mi magyar Nagypéntekünk

évszázadok sora óta

évszázadok sora óta

ezért nem tud Húsvét lenni. (Részlet)

Amikor itt állunk a kereszt alatt ez a kérdés szegeződik szembe velünk: ez itt egy baloldali kereszt? Nem. Mert a baloldali kereszten nincs se megváltás, se kiengesztelődés. Vagy talán a jobboldali kereszt? Nem. Mert a jobboldali kereszten sincs megváltás és kiengesztelődés. Csak akkor van megváltás, kiengesztelődés és feltámadás, ha ebben a keresztben a Krisztus megváltó keresztjét csodáljuk, állunk alatta és szól rólunk, és szól a magyarságot is igazságtalanul golgotás sorsba kényszerítőkről: „Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”

Úgy állunk itt, mint akik nem felejtünk. Nem felejtjük az igazságtalanságot. De nem azzal a krisztusi evangéliumot nélkülöző mondattal, hogy „Megbocsátok, de nem felejtek.” Ha fölnézünk a golgotai keresztre, a Krisztussal történt ordító igazságtalanságra és a Krisztusban megszólaló megbocsátásra, az Isten kiengesztelődésére – akkor azt mondjuk: nem felejtünk; nem felejtünk, azért, hogy megbocsáthassunk. „Bocsáss meg nekik mert még mindig nem tudják mit tettek.”


(Gyál, Jálics domb, ökumenikus megemlékezés a Trianoni békediktáturmra)

Zsolt 67

"Ismerjék meg utadat a földön"

Zsolt 66

Zsolt 66