Sokszor találkozunk azzal, hogy a világ megveti a bizonyságtételünket és megveti Krisztus követőit. Sokszor találkozunk azzal, hogy a hívő életet bolondságnak titulálják. Ezekre a valóságokra a Szentírás is felkészít. A világ valóban megveti a hívőket. Sok keresztyén ettől való félelmében sántikál kétfelé. Nem meri teljesen átadni magát Krisztus követésének, nehogy bolondnak tartsák és kimaradjon a világ lehetőségeiből. Jézus azonban itt egy egészen másfajta megvetésről beszél. Annak a megvetéséről, ha hazug a bizonyságtételünk, vagyis az ige objektív igazságát nem igazolja átadott életünk szubjektív igazsága. Ha megízetlenül az életünk – vagyis úgy látszik mintha tanítványok lennénk, de az is látszik, hogy nincs átadott életünk, akkor a világ számára még megvetendőbbek vagyunk. Hiszen milyen hazug az, aki prédikál a bűn ellen, de saját maga a bűnökben marad. A világ megvetése jelenlegi keresztyénség felé, nem szól sokszor inkább szól az ízetlenségünknek, mint az elkötelezettségünknek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése