Prófétai gondolat a XVIII. századból

Jonathan Edwards "Ébredés az Egyházban c. könyvében egy fejezetet szentel a következő prófétai gondolatnak: "Úgy tűnik, hogy az utolsó napok dicsősége Amerikában fog elkezdődni."
Ennek lényege a következő: Az egyház utolsó időkben történő ébredésének és megújulásának Amerika lesz a bölcsője, mai nyelven, az utolsó idők keresztyén missziójának Amerika egyháza lesz a bázisa.
Érvelése a következőket tartalmazza:

• Utal Ézsaiás próféciájára: "Csak szavamra várnak a szigetek, legelőször Tarsís hajói, hogy elhozzák fiaidat messziről, ezüstjükkel és aranyukkal együtt, Istened, az ÚR nevének dicsőségére, Izráel Szentje dicsőségére, hogy fölékesítsen téged." (60:9) A "távoli szigetek" kifejezést Amerikára vonatkoztatva, arra utalva ezzel, hogy Európa nincs messze.
• A régi földrészt Isten felruházta azzal a dicsőséggel, hogy ott született meg Krisztus és ott szerezte a váltságot, Isten viszont azért engedte felfedezni az új földrészt, hogy földi egyházának dicsőséges állapotát itt építse fel és egy új világot lelkileg itt kezdhessen el. Ahogy az idősebb nőtestvér szülte Júdát, akitől a Krisztus származott, de az ifjabbik szülte Józsefet és Benjámint, a szeretett gyermekeket.
• A másik kontinens megölte Krisztust és folyamatosan ontotta Jézus szentjeinek és mártírjainak vérét.
• A pogányok először a zsidóktól kapták az igaz hitet, de Isten úgy rendelte, hogy az evangéliumi korban a zsidók az evangélium kiváltságát a pogányoktól kapják, mivel Isten nem akarta, hogy akik Krisztus megfeszítésében vétkesek, a pogányok nélkül jussanak dicsőségre. Így van ez Amerikával is. Amerika az öreg földrésztől kapta a hitet - az egyenlőségért viszont, mivel ez a földrész feszítette meg Krisztust, nem a régi földrész részesül abban a dicsőségben, hogy a vallást legdicsőbb mivoltában közöljék Amerikával, hanem fordítva.
• Amerikát a reformáció táján fedezték fel. Így mihelyt az új világ terve megvalósulás felé közeledik az egyház utolsó időkben megvalósuló dicsősége érdekében valami új és hatalmas dolgot fog cselekedni és ennek színhelye és kiindulópontja az új világ lesz.
• Isten a Nap járását megfordította, amikor egyházáért ilyen nagy dolgok véghezvitelét ígérte. (2Kir 20:5-11; Ézs 38:6-8) Az igazság napja már régóta keletről nyugatra haladt, azért valószínű, hogy amikor eljön annak ideje, hogy az egyház megszabaduljon ellenségeitől, a világosság nyugaton fog támadni, míg a delelő Nap fényével beragyogja az egész világot. Ugyanezt jelképez az Ez 47-ben a a szentélyből kifolyó vizek níugat-keleti iránya is (Ez 47:8!) Ezek a vizek a Szentlelket jelképezik, amint üdvöt szerző erejével árad az utolsó időkben a világon. Ezékiel könyvének ezek a fejezeti az egyháznak majdani dicsőséges állapotát írják le.

Jonatha Edwards ezeket a prófétai gondolatait a XVIII. sz. első felében vetette papírra. Vajon az utóbbi időkben nem mindezeknek tanúi vagyunk-e? Kétségkívül hozhatunk fel érveket az amerikai egyházak ellen (persze nagyvonalúan nem söprögetve a saját portánk előtt), de ki vitatja el, hogy az utóbbi évtizedekben az amerikai egyházakban volt meg a vitalitás és az akarat, hogy a világ evangélizálásának terhéből oroszlánrészt hordozzanak.