2010. április 27.

Személyes vigaszom a mai napra

"Az igaz ember elvész, és senki sem törődik vele. A hűséges emberek kimúlnak, és senki sem ügyel rá. A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz, de békességre jut; és fekvőhelyén pihen, aki egyenes úton járt."
Ézs 57:1-2
Isten közvetlenül vigasztalt és bátorított ezen az igén keresztül - továbbadom, hátha valakinek ugyanolyan szüksége van rá, mint nekem.

1 megjegyzés:

MacCsider írta...

XII. Zsoltár

A karmesternek: Mély hangra. Dávid zsoltára.

Segíts, URam, mert elfogytak a kegyesek, eltűntek a hívek az emberek közül.
Hazug módon beszélnek egymással, sima szájjal, kétszínűen beszélnek.
Irtson ki az ÚR minden sima szájat és nagyokat mondó nyelvet!
Mert ezt mondják: Győzzük nyelvvel, segít rajtunk a szánk, ki lehetne úrrá rajtunk?
Most már fölkelek - mondja az ÚR - a nyomorultak elnyomása, a szegények sóhajtása miatt, és szabadulást adok az arra vágyódónak.
Az ÚR ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst, melyet földbe vájt formába öntöttek.
URam, te megtartod ígéreteidet, minket pedig megoltalmazol ettől a nemzedéktől mindenkor,
még ha bűnösök járkálnak is körülöttünk, és az alávalóságot magasztalják is az emberek.